Elérhette a várt fordulatot a kormány, de már most biztos: tovább nyomja a pedált

Bekövetkezhetett a fordulat a magyarországi boltokban. A márciusi, kellemesebb inflációs adatok után áprilisban még tovább csökkenhetett az áremelkedés mértéke, azaz a fogyasztói árindex. Az év elején kényelmetlenül magas, 5,5 és 5,6 százalékos januári és februári adatok után a kormány gyors intézkedéseket hozott: március 17-én elindult az élelmiszerboltokra érvényes árrésstop, amely alapján csaknem ezer terméket nem árulhatnak a boltok 10 százaléknál nagyobb profittal.

Nagyot ütött az árrésstop

Az intézkedés hatása rögtön jelentkezett, több száz forinttal esett rengeteg élelmiszer ára egyetlen nap alatt, a csökkenés pedig azóta is érezhető a boltokban. A határ ráadásul markánsan lefelé húzta az inflációs adatokat is, már pár nap alatt jelentősen lefaragva a számokon. A márciusi infláció így végül 4,7 százalékos lett, azaz még mindig jóval több, mint a jegybanki toleranciaérték és a magasabb a kormányzati várakozásnál is.

Előbb a bankokkal sikerült megállapodni, akik jövő nyárig felfüggesztettek minden inflációkövető díjemelést és a január óta bevezetetteket pedig visszatérítik az érintetteknek. Ezután következtek a telekommunikációs cégek, amelyek szintén a díjemelések halasztásáról állapodtak meg a kormánnyal.

Azóta terítékre kerültek a biztosítók, sőt, a hétvége óta felmerült, hogy újabb termékek is bekerülhetnek az árrésstop-szabályozásba. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a pipere- és háztartási termékek lennének, mint például a mosó- és mosogatószer, a pelenka, a tusfürdők és a menstruációs kellékek kerülhetnek fel a listára. 

A pontos számot természetesen majd csak jövő pénteken tudjuk meg, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkor közli az áprilisi adatokat.

A kedvező fordulatra Nagy Márton is kitért a hétfői sajtótájékoztatóján. Lapunk kérdésére a miniszter azt is elmondta: az áprilisi infláció 4 százalék körül alakulhatott, az élelmiszerinfláció pedig 5 százalék körüli lehet. Hozzátette: akkor lesznek elégedettek, ha az infláció 3-4 százalék alatt marad tartósan.

Egyetértenek az elemzők a miniszterrel

A miniszter 4 százalékos, áprilisi inflációs becslését osztották egyébként a Mandinernek nyilatkozó elemzők is. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjének várakozása szerint az áprilisi infláció alacsonyabb lesz, akár az is elképzelhető, hogy 4 százalék közelébe süllyed az éves bázison számított áremelkedés.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is emlékeztetett: már a márciusi infláció kellemes meglepetést okozott: míg a piaci várakozás 5,0 százalék volt, addig a tényadat ennél alacsonyabban, 4,7 százalékon alakult. Ehhez képest szinte biztosra vehető az infláció további mérséklődése áprilisban. Az év negyedik hónapjában a pénzromlás 4,0 százalékot tehetett ki, sőt, szerencsés esetben ez alá is mehetett. 

Varga Zoltán szerint ugyanakkor jó esély van rá, hogy az idei évben ez lesz a legalacsonyabb érték. A kormányzati beavatkozásoknak átmeneti leszorító hatása lehet, hosszabb távon inkább a kereskedelmi háború közvetlen és közvetett hatásai lehetnek irányadóak. Egyelőre még nem tisztázódtak a kereskedelmi feltételek, de rövid távon könnyen inflációemelő hatásuk lehet, hosszabb távon viszont elképzelhető, hogy csökkentik a globális inflációt a növekedési kockázatok miatt.

„A bázishatások miatt a negyedik negyedévben ismét 5 százalék fölé emelkedhet a hazai infláció, míg az éves átlagos infláció 5 százalék körül alakulhat. Ez az előrejelzés a jelenleg ismert és várható folyamatok alapján van meghatározva, de a rendkívül bizonytalan nemzetközi környezet miatt ez változhat” – fogalmazott az elemző.

Regős Gábor szerint a következő hónapok inflációja kapcsán fontos kérdés lesz, hogy mi történik az árrésstoppal – elvileg most május végéig van érvényben, de egyelőre inkább a kiterjesztéséről van szó, mint a kivezetéséről, sőt, 

„A telekommunikációs ágazat szereplőivel való megállapodás alapján inkább arra gondolhatunk, hogy egyelőre az év egészében marad az árrésstop, így az infláció becslésénél is ezzel számoltam, így egy 4,6 százalékos átlagos infláció lehet jellemző éves átlagban. Ez persze nem egy egyenletes szintet jelent majd: az áprilisi mélypont után lesz egy kisebb emelkedés, majd az év végére ismét 4,0 százalékra juthatunk vissza” – húzta alá Regős Gábor.

Hozzátette: az infláció alakulása szempontjából kulcskérdés a forint árfolyamának alakulása – a hazai fizetőeszköz árfolyama meglehetősen volatilisen alakult az elmúlt időszakban, ez pedig bármelyik irányban módosíthatja az inflációt. Ugyanígy fontos kérdés, hogy mi lesz az olajárral – visszakorrigál vagy esetleg tovább csökken. Ennek megfelelően a 4,6 százalékra becsült inflációt kétirányú kockázatok övezik – lehet alacsonyabb és magasabb is.

Az mindenképp elmondható a szakértő szerint, hogy az árrésstop érdemben visszahúzhatja az idei pénzromlást, hiszen ezt megelőzően a becslése az idei évre még 5,4 százalék volt. Ez a megoldás persze még csak átmeneti, az infláció tartós leküzdéséhez az kell, hogy a piaci folyamatok eredményeként is egy jegybanki cél körüli infláció alakuljon ki. Ehhez egyrészt szükség van egy stabil forintárfolyamra, másrészt pedig az inflációs várakozások mérséklésére – tette hozzá.